Hello Judykám, Mizu?

Elengedni, de nem elhagyni

Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol, és a gondolataival vigyáz rá. Aki szeret, ezt teszi. (…) A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit… Tovább »

Az utam végén

Amikor elfogy majd az utam, zenét szeretnék hallgatni, és az emlékeimet szeretném dédelgetni, simogatni kicsit még a lelkemben. Nézni az égre és nevetni. Aztán lehunyni a szememet, és elaludni. Így lenne szép a vége. Engedd, hogy jó legyen, Engedd, hogy szép legyen, Ne fájjon semmi sem, Engedd el, had menjen! J.    Fotó : pixabay.com … Tovább »

Ne fektess a dühödbe energiát, inkább engedd el!

Csodálkozom nap mint nap, hogy emberek mennyire felhergelik magukat apró cseprő problémákon, vagy számukra nem tetsző vélemény áradaton. Természetesen engem is néha meglegyint.  Szerintem kár energiát fektetni olyan problémákba, amik igazából nem is problémák, csak véleménybeli különbségek, mert amint energiát fektetsz bele, máris nő és nő és nő a probléma, ami az energiádat is elszívja,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!