Hello Judykám, Mizu?

Anya, Apa, ne gyűlölködjetek, szeressetek!

Anya, Apa, emlékeztek, kicsi lelkemet, hogy vártátok? Éjszakákon át, az égiekhez imádkoztatok. Az elmétek az arcom elképzelésével játszadozott. Lelketekkel ölelgettétek lelkemet. Már akkor is nagyon szerettetek, s én is Titeket. Aztán beköltöztem földi otthonomba, közétek, és szépen lassan elmúlt az a hatalmas szeretet, amit fentről köztetek éreztem. Hová lett? Hová tettétek? Hiszen abban én nagyon… Tovább »

Amikor félig belehalsz

Elveszíteni valakit sokféleképpen lehet az életünk során. És ha elveszítjük a számunkra fontos személyt, kicsit belehalunk a saját érzelmeinkbe, amit a hirtelen hozott változás zúdít ránk. Van akinek sikerül megbirkózni ezekkel az erős érzelmekkel, de van olyan is, aki a poklok poklát járja meg, mire vissza tér a helyes útra, ahol aztán újra élheti tovább… Tovább »

Ha el akar menni, engedd el!

Ritka, ha az ember el tud úgy jutni 40 éves koráig a mai világban, hogy nem csalódott még senkiben. Az meg még ritkább, ha valakivel leélsz egy életet.  Általában nagy szerelemmel kezdődik mindig, aztán egyszer csak valami történik. De vajon mi? Megunják egymást az emberek? Vagy felgyülemlenek a problémák és egyszer csak robban? Problémák, pénz,… Tovább »

Idén 3 család jelentette be, hogy válnak

Az elengedés éve van. Családi és baráti körben három család döntött úgy, hogy elég volt, elválnak. Nagyon elszomorító, mert az egyik családban tudjuk jól, hogy mennyi mindenen keresztül mentek azért, hogy gyermekük születhessen, és most pár évre rá, ennyi.   Vajon mikor volt az a pont, az a pillanat, amikor úgy döntöttek, hogy elég volt,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!